A bringatúra sötét oldala

A Bikepackingnek kalandosnak és mókásnak kellene lennie, hiszen kinn vagy a szabadban, teljesen szabadon, minden nap új emberekkel és új tájakkal ismerkedsz. Ez a saját döntésed, hogy így éld a napjaidat, így ez elég motivációt ad arra, hogy kövesd ezt az álmot. De ahol álmodnak, ott rémálmok is előfordulnak. A bringások gyakori félelmei közé tartoznak a lebetegedések, hogy kirabolják őket, nem találnak szállást éjszakára, elfogy a motivációjuk, éheznek és szomjaznak.

Éhesen és fáradtan hamarabb elveszted a türelmedet, és ha ezt még más gondok is tetézik, akkor eljöhet a pont, amikor a bringádat be akarod dobni az árokba, fel akarod gyújtani, majd el akarod temetni. A nehéz pillanatok minket sem kerülnek el, nekünk is megvannak a félelmeink az úttal kapcsolatban. Összegyűjtöttük ezen személyes félelmeink közül azokat, amiket a legkevésbé sem szeretnénk átélni:

Péter:

• Hideg zuhany a hidegben. Szaunázás után jól esik a hideg víz (vagy a hó), ezt megtanultam finnországi tanulmányaim alatt. Hideg zuhanyt venni nyári időben sem probléma, ezt Malajziában is megtapasztaltam (a víz egy hordóban volt és egy kis vödörkével öntöztem a fejemre.) Felhevült test, hideg víz, hideg időjárás, és dalra fakadok, táncra perdülök, amikor a hideg folyadék a bőrömet éri.
• Bringázás betegen: lehetetlen megúszni Ázsiában láz, hasmenés, hányás, avagy az utazók betegsége nélkül. Az alkohol nem képes eléggé sterilizálni a gyomrot, és gyógyszerrel sem előzhetőek meg a tünetek. Amikor pedig rajtunk van a lejáró vízum nyomása, akkor nem állhatunk meg néhány napra, pedig a tekerés ilyenkor már nem csal mosolyt az arcunkra.

Linh:

• Mivel már gyerekkorom óta válogatós vagyok, sok olyan étel van, amit nem szívesen fogyasztok, többek közt a hagymát, chilit és curryt. Márpedig egy keleti utazás a fűszeres konyhák látogatásával jár együtt, ahol az előbbi hozzávalók gyakran kerülnek a tányérra. Tudom, hogy egy nagy kihívás áll előttem. Vagy másképp, egy hatalmas lehetőség, hogy formáljam ízlésemet.
• A politikai helyzet a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában napról napra változik. A média ezeket a régiókat veszélyes, kockázatos területekként mutatja be, ami rám is hatással van. Egy kissé ideges vagyok emiatt, mert egy ilyen hosszú úton bármi történhet, amire nem számítunk. Az egyik legnagyobb félelmem, hogy benn ragadunk egy országban, mert valamilyen okból kifolyólag lezárják a határokat.

Ezekkel a dolgokkal számolunk, de az élet mindig tud meglepetésekkel szolgálni, így a lista még bővülni fog az út során. Ti mitől félnétek leginkább egy bringatúra során? Vagy néhány esetet túléltetek már? Meséljétek el!